Add Vissza

Ágyamból felkelve üres szobák
Az erkélyre kilépve ázott ruhák
Kopott álmok színpadán
Tavasz nyár majd tél után
Meleg párnán aludnám
Lépted alatt megremeg egy csillag
Ne várj mert virrad az a sok szóbeszéd elég
Nekem már nem kell mer' a nap ha felkel
A ‘légyott' már elkel veled
Add vissza a játékom
A tányérom a játékom
Add vissza mer' nem bírom
Régi festmény kőalak
A sok hű emlék kóstolgat
Páros kéz szél fújta az utad
Én csak kettőt számolok
Látom már a holnapot
Száz hibádból szólamot lopok
Add vissza a játékom
A tányérom a játékom
Add vissza mer' nem bírom