Erdő

Adunk magunknak, néha esélyt is kapunk
Ha úgy áll mégis, úgy áll mégis
Vesénken át távozik
De mi akartuk
Mert jó így

Levesbe egy csipetkét, ez is kell, különben remegnék
Ha rá gondolok, elájulok, tőled mi mást kaphatok
Csak magányt, esetleg csendet, kérek a fejre rendet
Raknék, mer' erdő van idebent, erdő, erdő van idebent

Erdő, erdő van idebent
Erdő, erdő van idebent
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebent
Erdő, erdő van idebent
Erdő, erdő van idebent
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebent

Szépen belassulunk
Nincs miért, hát nem kapkodunk
Voltunk jobban már
De nem panaszkodunk

És hiába erőlködnél, ha kerülő utakon mennél
Estére itt a helyed, szeretheted vagy gyűlölheted
És újra és újra láthatod ugyanazt, ugyanúgy, ugyanott
Marad minden a régiben, erdő, erdő van idebenn

Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebenn
Idebenn

Te is láttad azt, amit látok
Mégis elfelejtettél
Most is hallod azt, amit mondok
Mégis itt felejtettél

Idebenn
Idebenn
Idebenn
Idebenn

Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn (erdő, erdő)
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn (erdő, erdő)
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebenn

Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő van idebenn
Erdő, erdő
Erdő, erdő van idebenn