Még Mindig

Még mindig emlékszem, még ugyanúgy várom
Még mindig úgy érzem, még ugyanúgy látom

Mikor megláttalak - szemeddel elejtettél
Minden a fejemben él, te rég elfelejtettél
Jöttél, tudtam, hogy nincsen vissza, éreztem mennem kell
Mostanra minden tiszta, magamnak mondom, hogy engedd el
Azt hittem, nem téma, hogy megleszel, de én lettem a préda
Megrágtál és eldobtál, néma felettem az ég ma
Megfagy bennem a véna, itt fekszem, mint egy béna
Széttéptél, mint a fekete éjszakákat egy sziréna
Ha kérdik, mégha vérzik is, mosoly nyílik a számon
Mondom, nem bánom, minden vétkét mit tett, megbocsátom
Télen, hogyha fázom végignézek a tájon
Utamat járom és várom, hogy egyszer megtaláljon

Refr.:
Még mindig emlékszem, még ugyanúgy várom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél
Még mindig úgy érzem, még ugyanúgy látom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél

Még mindig emlékszem, még ugyanúgy várom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél
Még mindig úgy érzem, még ugyanúgy látom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél
Telnek a hetek, itt a levelem, benne van minden szó
Téged láttalak mindenhol - könnyekben a sminked folyt
De ki tud a szemedbe nézni? Gyere még vissza, bébi, várj
Az én hibám a szerelem, de neked délibáb, ha égni lát
Eltűnik a tűz, a parazsa marad, a füstje száll
Mert a fekete tavasz után csupán elszalad a szürke nyár
Kimondom én, amit te kérsz, amitől félsz és nem mered
Mikor a szavak a szádra jönnek, ahogy a hangod megremeg

Megyek, elvitt a szél, a füledbe súgott titkokról beszél, ha fúj

A régi vágy a küszöbön állva vár, mikor belép az új
Eljött a vég és nem ereszt többé - szakad a szív
Mert a szemed a fekete éj-be' veszek el én és marad a kín
Még mindig emlékszem, még ugyanúgy várom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél
Még mindig úgy érzem, még ugyanúgy látom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél
Még mindig emlékszem, még ugyanúgy várom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél
Még mindig úgy érzem, még ugyanúgy látom
Hogy visszatér, amit elvitt a szél

Nem jössz már vissza
És nem lesz már könnyebb
A beton felissza
Szomorú könnyed