Kocsmai Könyörgés

Te jól szervezett világ
Te fogd már be kicsit a pofád
Én akkor tudom hogy élek hogyha csak akkor élek hogy ha fáj

Te jól szituált asszony
Én a kebledet választom
Akkor tudom hogy élek hogyha, csak akkor élek
Hogyha rázol-rázol-rázol-rázol nekem valamit

Nem a kocsma a baj ahova én bemegyek
Nem a lányok a baj akibe beleszeretek
Nem az ország a baj büdös posvány takarja el, de senkit nem zavar
Nem az ország a baj büdös posvány takarja el, de senkit nem zavar

Lementem én a pincébe
Pedig félek a sötétben
Csak akkor iszom hogyha, mindig csak olyankor ha fáj

Tántorgok a Duna felé
Az én rózsám háza felé
Csak akkor iszom hogyha, mindig csak olyankor ha
Rátok-rátok-rátok-rátok szép leányok

Nem a kocsma a baj ahova én bemegyek
Nem a lányok a baj akibe beleszeretek
Nem az ország a baj büdös posvány takarja el, de senkit nem zavar
Nem az ország a baj büdös posvány takarja el, de senkit nem zavar

Te jól szervezett világ, nem kellesz nekem
Menj innen messze vagy én hagylak el
Az időd már lejárt ezt nem csak én mondom
Itt mindenki kiáltja hogy

Nem a kocsma a baj
Nem a lányok a baj
Nem az ország a baj büdös posvány takarja el, de senkit nem zavar

Nem a kocsma a baj ahova én bemegyek
Nem a lányok a baj akibe beleszeretek
Nem az ország a baj büdös posvány takarja el, de senkit nem zavar
Nem az ország a baj büdös posvány takarja el, de senkit nem zavar