Nincs Más

Nincsen szó, a szeretlek az régen kevés
A szerelmünk úgy ég, mint egy dzsó és a semmittevés
Veled az is jó
Hogy csak stírölöm a szemed
Nem felejtem el a számod, soha nem felejtem el a neved
Mert a szemed, elárulja hogy semmi terved
Ezt szeretem benned, hogy tudod hogy mellettem kell lenned

Veszekszünk, úgy sem szeretem a csendet
Ahhoz hogy melletted maradjak, csak egy dolgot kell tenned
Legyél hűséges, legyél az enyém, legyél a fény
Legyél a múzsám had írjak még ezer zenét
Megbocsátottunk sokszor, de esküszöm nem bánom
Mert melletted meg találtam a második kis családom

Te vagy a szigetem ahol csak ketten élünk
Gyermekkorunk óta együtt sok mindent meg éltünk
Akkor sem féltem, mert tudtam hogy kell
Számomra akkor sem létezett rajtad kívül más csak te!

Mert nekem nem létezik más, csak te!
Senki nem élhet mellettem már, csak te!
Senki nem érdekelt igazán, csak te!
Csak te! Csak te! Csak te!

Te vagy a kezdet, ami nem érhet véget
Minden ember sajnálhatja, aki nem ismert téged
De nem bánom hogy nem voltam az első aki szeret
Mert így tudod hogy ki a legtökéletesebb most neked!

Piszkos múltam, de te megváltoztattál
Amikor gyenge voltam, te akkor is erőt adtál
Nekem küldtek, egy angyal vagy az égből
A hibáimból ismersz és nem a kiadott zenékből!

Nem ma kezdtem, de még mindig ugyanúgy szeretlek
Ha levetkőzöl nem tudok parancsolni a szememnek
Te vagy az egyetlen, aki megfertőzött
Nincs ellenszer a veszteségemre ha levetkőzöl

A sulit hanyagoltam, nem szerettem menni
De meg tanultam akit szeretsz nem szabad elengedni
Egyik napról a másikra, mellette keltem fel
És a szemébe mondtam hogy rajta kívül senki más nem kell!