Angyalokra gondolok

Angyalokra gondolok

Angyalokra gondolok
mindenhol csak angyalok
állnak háttal mozdulatlan
fejüket hajtják ölükbe halkan

váróterem leszáll a gép
széles üvegablakon látni
ők csak állnak mozdulatlan
nem várják őket, ők sem várnak senkit

de nyugtalan így a tenger
hangosabbak a légcsavarok
kihasználja ezt, szökik a meleg
sarokban felkiált a kapitány: elég!

angyalokra gondolok
mindenhol csak angyalok
állnak háttal mozdulatlan
fejüket hajtják ölükbe halkan

kékre festik a falakat
síkos lesz a padló
elcsúszik rajta a zaj
új ábrándokkal telik meg a levegő

megmozdulnak az angyalok végre,
emelik a lábukat
nem néznek ránk, csak beszállnak a gépbe
emelkedik velük a föld

emelkednek a tengerek
eltűnik az égbolt
eltűnik a gép
a váróterem ablakából

angyalokra gondolok
mindenhol csak angyalok
állnak háttal mozdulatlan
fejüket hajtják ölükbe halkan

szemedbe nézek, most azt kérdem
mikor fordult meg a világ?
mikor fordítottak nekem hátat?
az angyalokra gondolok.