Ingadal
🎵 1715 characters
⏱️ 5:10 duration
🆔 ID: 17795979
📜 Lyrics
A hétfő hajnali személyvonat
Mindig, olyan személytelen
A fáradt arcokon, az álmos fejekben
Megszokott búcsúk emléke feldereng
A hosszú szerelvény néha felsikít
Mintha félné a közelgő állomást
A sorompónál kocsis áll, a telivérről pára száll
Lassan felébred a táj
A társaság összejön, a kalauz, csak beköszön
Nem kéri már a bérletet
Zsírpapír zörög, üveg koccan többször is
Az asszony jókat süthetett
Előkerül a kártya, de közel a végállomás
Hol magában füstölög a gyár
A kérges és erős kezek egymásnak búcsút intenek
Ki tudja, hogy mióta és hányadszor már
Egy hétig újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
De pénz kell, hogy épüljön otthon a szép családi ház
Ha a hét vége tér, zsebedben ott a munkabér
Újra rádtalál az állomás
Mikor haza érkezel, talán örülnek neked
De már otthon sem vagy otthon igazán
Abbahagyni nem lehet, mindig jönni, s menni kell
Te is tudod, ez a szerep jutott rád
Az életed az óra, s te magad vagy az inga
Nem lehet, az nem lehet, hogy pihenni megállj
Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
De pénz kell, mert nősül a nagyobbik fiú nemsokára már
Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
Hiába van már ismerős, de este csak a szálló vár
Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
De pénz kell, hogy fönntarthasd a boldog élet látszatát
Mindig, olyan személytelen
A fáradt arcokon, az álmos fejekben
Megszokott búcsúk emléke feldereng
A hosszú szerelvény néha felsikít
Mintha félné a közelgő állomást
A sorompónál kocsis áll, a telivérről pára száll
Lassan felébred a táj
A társaság összejön, a kalauz, csak beköszön
Nem kéri már a bérletet
Zsírpapír zörög, üveg koccan többször is
Az asszony jókat süthetett
Előkerül a kártya, de közel a végállomás
Hol magában füstölög a gyár
A kérges és erős kezek egymásnak búcsút intenek
Ki tudja, hogy mióta és hányadszor már
Egy hétig újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
De pénz kell, hogy épüljön otthon a szép családi ház
Ha a hét vége tér, zsebedben ott a munkabér
Újra rádtalál az állomás
Mikor haza érkezel, talán örülnek neked
De már otthon sem vagy otthon igazán
Abbahagyni nem lehet, mindig jönni, s menni kell
Te is tudod, ez a szerep jutott rád
Az életed az óra, s te magad vagy az inga
Nem lehet, az nem lehet, hogy pihenni megállj
Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
De pénz kell, mert nősül a nagyobbik fiú nemsokára már
Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
Hiába van már ismerős, de este csak a szálló vár
Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
De pénz kell, hogy fönntarthasd a boldog élet látszatát
⏱️ Synced Lyrics
[00:21.42] A hétfő hajnali személyvonat
[00:26.75] Mindig, olyan személytelen
[00:32.15] A fáradt arcokon, az álmos fejekben
[00:36.68] Megszokott búcsúk emléke feldereng
[00:42.57] A hosszú szerelvény néha felsikít
[00:47.66] Mintha félné a közelgő állomást
[00:52.47] A sorompónál kocsis áll, a telivérről pára száll
[00:58.36] Lassan felébred a táj
[01:05.83] A társaság összejön, a kalauz, csak beköszön
[01:11.91] Nem kéri már a bérletet
[01:17.25] Zsírpapír zörög, üveg koccan többször is
[01:22.84] Az asszony jókat süthetett
[01:27.88] Előkerül a kártya, de közel a végállomás
[01:32.85] Hol magában füstölög a gyár
[01:37.69] A kérges és erős kezek egymásnak búcsút intenek
[01:43.82] Ki tudja, hogy mióta és hányadszor már
[01:49.48] Egy hétig újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
[01:57.83] Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
[02:05.58] Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
[02:14.16] De pénz kell, hogy épüljön otthon a szép családi ház
[02:24.53] Ha a hét vége tér, zsebedben ott a munkabér
[02:30.27] Újra rádtalál az állomás
[02:35.27] Mikor haza érkezel, talán örülnek neked
[02:40.65] De már otthon sem vagy otthon igazán
[02:45.96] Abbahagyni nem lehet, mindig jönni, s menni kell
[02:51.06] Te is tudod, ez a szerep jutott rád
[02:56.35] Az életed az óra, s te magad vagy az inga
[03:01.96] Nem lehet, az nem lehet, hogy pihenni megállj
[03:08.02] Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
[03:16.19] Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
[03:24.03] Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
[03:32.25] De pénz kell, mert nősül a nagyobbik fiú nemsokára már
[03:40.04] Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
[03:48.18] Hiába van már ismerős, de este csak a szálló vár
[03:55.93] Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
[04:04.22] De pénz kell, hogy fönntarthasd a boldog élet látszatát
[04:10.44]
[00:26.75] Mindig, olyan személytelen
[00:32.15] A fáradt arcokon, az álmos fejekben
[00:36.68] Megszokott búcsúk emléke feldereng
[00:42.57] A hosszú szerelvény néha felsikít
[00:47.66] Mintha félné a közelgő állomást
[00:52.47] A sorompónál kocsis áll, a telivérről pára száll
[00:58.36] Lassan felébred a táj
[01:05.83] A társaság összejön, a kalauz, csak beköszön
[01:11.91] Nem kéri már a bérletet
[01:17.25] Zsírpapír zörög, üveg koccan többször is
[01:22.84] Az asszony jókat süthetett
[01:27.88] Előkerül a kártya, de közel a végállomás
[01:32.85] Hol magában füstölög a gyár
[01:37.69] A kérges és erős kezek egymásnak búcsút intenek
[01:43.82] Ki tudja, hogy mióta és hányadszor már
[01:49.48] Egy hétig újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
[01:57.83] Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
[02:05.58] Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
[02:14.16] De pénz kell, hogy épüljön otthon a szép családi ház
[02:24.53] Ha a hét vége tér, zsebedben ott a munkabér
[02:30.27] Újra rádtalál az állomás
[02:35.27] Mikor haza érkezel, talán örülnek neked
[02:40.65] De már otthon sem vagy otthon igazán
[02:45.96] Abbahagyni nem lehet, mindig jönni, s menni kell
[02:51.06] Te is tudod, ez a szerep jutott rád
[02:56.35] Az életed az óra, s te magad vagy az inga
[03:01.96] Nem lehet, az nem lehet, hogy pihenni megállj
[03:08.02] Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
[03:16.19] Itt is van már ismerős, de este csak a szálló vár
[03:24.03] Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
[03:32.25] De pénz kell, mert nősül a nagyobbik fiú nemsokára már
[03:40.04] Így hát újra dolgozol, sokszor ágytól-asztaltól elválsz
[03:48.18] Hiába van már ismerős, de este csak a szálló vár
[03:55.93] Egy hét nem túl nagy idő, mégis hosszabb, mint száz év magány
[04:04.22] De pénz kell, hogy fönntarthasd a boldog élet látszatát
[04:10.44]