Sárgul már

Refrén1:
Sárgul már a kukoricaszár
Vadvirágos, madárdalos a határ.
Árva fészek a ház tetején,
Hét falunak legszebb lánya az enyém.
Hét falunak legszebb lánya,
Lelkem dalos csalogánya,
Fészket raknék véled én.
Sárgul már a kukoricaszár,
Az én szívem, kis galambom, téged vár!
Rap1:
Kedvesem, hogyha hallasz engem,
Számolj azzal, hogy vár a tenger!
Megannyi élmény, mit adhatok,
Számtalan emlék, mi érni fog!
Kivonod magad a munka alól,
Összeadnak minket valahol.
Oszd meg velem az életöt,
Mert három plusz kettő az mindég öt!
Refrén2:
Sárgul már a kukoricaszár,
Vadvirágos, madárdalos a határ.
Kis galambom, kicsi tubicám
Patyolatos jegykendővel vár énrám.
Patyolatos jegykendővel,
Kicsi szívem szerelmével,
Légy az enyém, kisbabám!
Sárgul már a kukoricaszár,
Ugye, babám, mi egymásé leszünk már?!
Rap2:
Tudom, a számok a gyengéid,
Mégis számítok rád én mindvégig.
Végtelen utam végéhez ér,
Millió csók jár neked ezér'.
Számításból nekem elég már,
Sokszor elég már a légvár.
Oszd meg velem az életöt,
Mert három plusz kettő még mindég öt!
Refrén1
Hét falunak...
Patyolatos...