Szondi két apródja - 1. rész

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom
Tetején lobogós hadi kopja
Két ifjú térdel, kezükben a lant
Kopja tövén, mintha volna feszűlet
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali győzelem-ünnepet űlet
"Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért
Odaillőt egy huri nyakra"

Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
Zászlós kopjával a gyaur basa sírján
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant
És pengeti, pengeti, sírván
Feljöve Márton, az oroszi pap
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte
"Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad
Mert meg nem marad itt anyaszülte"
Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs
Mit csak terem a nagy szultán birodalma
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs
Ali győzelem-ünnepe van ma

Mondjad neki, Márton, ím ezt felelem
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi
Jézusa kezében kész a kegyelem
Egyenest oda fog folyamodni