Búcsúpohár

Ha néha-néha gyűlt a pénzem,
Jó komákkal szórtam el;
S ha olykor-olykor kárt tevék,
Csak önmagammal bántam el.
Ha élcem néha nem talált be,
Mára már nem érdekel;
Búcsúkorsóm telve már,
Hát áldjon Isten, ég legyen mindenkivel!

Jó barátim szíve bús,
Hogy nékem immár menni kell;
Jó pár lánynak könnye hull,
Hogy engem többé nem ölel.
De sorsom ez, hogy búcsúzom,
És nem kísérhet senki el;
Hát búcsúzóul töltsünk újra,
Áldjon Isten, ég legyen mindenkivel!

Ha néha-néha gyűlt a pénzem,
Jó komákkal szórtam el;
S ha olykor-olykor kárt tevék,
Csak önmagammal bántam el.
S ha élcem néha nem talált be,
Mára már nem érdekel;
Hát búcsúzóul töltsünk újra,
Ég legyen mindenkivel!

Jó barátim szíve bús,
Hogy nékem immár menni kell;
Jó pár lánynak könnye hull,
Hogy engem többé nem ölel.
De sorsom ez, hogy búcsúzom,
És nem kísérhet senki el;
Hát búcsúzóul töltsünk újra,
Ég legyen mindenkivel!

Csendesen hát töltsünk újra,
Búcsúzóul hajtsuk fel;
Ha menni kell, hát menni kell,
Hát áldjon Isten, ég legyen mindenkivel!