Metróhuzat

Mindenki siet,
Mindenki megy.
Mindenki senkije
Mindenkinek.
Robog a metró,
A penetra nem retró.
A néma tömeg
Falhideg.
Nekilódul
A semminek.
Van az úgy, hogy
Mindenki elfogy.
ref: Fekete lyukba húz a vonat.
A föld alatt metróhuzat van.
Végigmérnek szemsugár-fények.
Elkapok egyet – pont a tiédet-,
Visszanézek, úgy érzem,
Itt ér véget az eddigi élet
Tesz-vesz a kezem,
Üres a fej.
Naponta így megy.
Valamivel
Telik az idő,
Szakad a konfetti-eső.
Köhög a koszos
Utca-mély.
Erre járok
Gyakran én.
Poros a földgömb,
Lassacskán szétjön.